Ady Endre
Karácsony
Karácsony
Ady Endre · 60 sor
Harang csendül,
Ének zendül,
Messze zsong a hálaének,
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumba
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme sugna, szállna,
Az én kedves, kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
Bántja lelkem a nagy város
Durva zaja,
De jó volna ünnepelni
Odahaza.
De jó volna tiszta szívből
─ Úgy mint régen ─
Fohászkodni,
De jó volna megnyugodni.
De jó volna mindent, mindent
Elfeledni,
De jó volna játszadozó
Gyermek lenni.
Igaz hittel, gyermek szívvel
A világgal
Kibékülni,
Szeretetben üdvözülni.
Ha ez a szép rege
Igaz hitté válna,
Oh, de nagy boldogság
Szállna a világra.
Ez a gyarló ember
Ember lenne újra,
Talizmánja lenne
A szomorú útra.
Golgotha nem volna
Ez a földi élet,
Egy erő hatná át,
A nagy mindenséget,
Nem volna más vallás,
Nem volna csak ennyi:
Imádni az Istent
És egymást szeretni...
Karácsonyi rege
Ha valóra válna,
Igazi boldogság
Szállna a világra...
A versről szülőknek
Ady Endre „Karácsony" (Harang csendül) egy áhítatos, gyerekkor-emléket idéző vers: a szülőfalu ünnepi hangulatát, a templomba induló közösséget és a szeretetből fakadó békét mutatja be, majd a nagyváros zajával szembeállítva vágyakozik vissza a tiszta, gyermeki hitre. Karácsony estéjén vagy advent idején érdemes felolvasni, amikor a család együtt készül az ünnepre, és jó alkalom lehet arra, hogy a gyerekkel beszélgessenek arról, mit jelent számukra az otthon és a szeretet. Érdemes figyelni rá, hogy a szöveg helyenként elvontabb, felnőttesebb gondolatokat (magány, nagyváros, vallásos vágyakozás) is hordoz, ezért kisebb gyerekeknél inkább a hangulatára és dallamára érdemes építeni, a mélyebb sorokat pedig közösen, magyarázattal érdemes átbeszélni.
A vers szövege közkincs; forrás: Wikiforrás.