Viccek gyerekeknek

103 saját vicc

Viccek gyerekeknek, amelyeken a szülők is mosolyognak: állatos viccek, iskolai viccek, rövid kérdés–válasz szóviccek és egyszerű viccek ovisoknak. Mind a Mesekönyv saját, új vicce – csúfolódás, durvaság és kétértelműség nélkül.

— Hova megy a tehén nyaralni?
— A Múúú-zeumba!

— Melyik betűt szereti a legjobban a bárány?
— A bé-t!

— Miért nem nyer soha a kiskacsa bújócskában?
— Mert mindig elhápogja magát.

— Mit csinál a cica a számítógép előtt?
— Egerészik.

— Miért nem hord a zsiráf kötött sálat?
— Mert mire a nagymama a végére ér, már tavasz van.

— Miért késtél el, teknős?
— Én siettem, tanító néni, csak a házam jött lassan.

— Miért ül a pók egész nap a gép előtt?
— Mert imádja a világhálót.

— Doktor úr, csak az egyik fogamat nézze meg!
— Rendben, krokodil úr. De melyiket a nyolcvanból?

— Miért alussza át a medve az egész telet?
— Mert senki sem mer szólni neki, hogy ideje felkelni.

— Mit mond a bagoly, ha nagyon tetszik neki valami?
— Hú, de jó!

— Mit rendel a béka az étteremben?
— Egy legyet, légyszi!

— Mit mond a méhecske, amikor hazaér a kaptárba?
— Zümm-zümm, édes otthon!

— Miért ment át a tyúk az úton?
— Nem mindegy, hogy miért. A lényeg, hogy a zebrán ment át!

— Miért nem hord a kígyó nadrágot?
— Mert nem tudja eldönteni, hol kezdődik a lába.

— Miért nem kell a kengurunak iskolatáska?
— Mert mindent a saját zsebében hord.

— Mit mond a pingvin, amikor kinyitja a hűtőt?
— Végre egy kis jó idő!

— Teve, nem kérsz egy pohár vizet?
— Köszönöm, nem. Múlt héten már ittam.

A kis sün sötétben hazafelé menet nekimegy egy kaktusznak.
— Bocsánat, anya!

— Miért dicséri meg mindig a tanító néni a halakat?
— Mert ők a legjobb hallgatók: egy szót sem szólnak az órán.

— Mit mond a kiscsibe, amikor kikel a tojásból?
— Hű, végre! Már nagyon szűk volt a szoba.

— Hogyan kér bocsánatot a kis medve?
— Bocs, bocs!

— Mit mond a ló, ha nagyon vicceset hall?
— Nyihaha!

— Miért fürdik a malacka a sárban?
— Mert elfogyott a habfürdő.

— Apa, az állatkertben a majmok pont úgy néztek minket, ahogy mi őket!
— Biztosan ők is kirándulni jöttek.

— Miért áll a gólya fél lábon?
— Mert spórol a zoknival.

— Miért pöttyös a katica ruhája?
— Mert a csíkosat kölcsönkérte a méhecske.

— Miért nem fél a szentjánosbogár a sötétben?
— Mert mindig magával viszi a lámpáját.

— Miért nem szeret városba járni a zebra?
— Mert ott mindenki át akar kelni rajta.

— Lajhár, sietsz valahova?
…
…
…
— Nem.

— Állatorvos néni, a cicám nem eszi meg a vacsoráját!
— És mit eszik helyette?
— Az enyémet.

Két tehén áll a réten.
— Múúú! – mondja az egyik.
— Ezt akartam mondani én is! – feleli a másik.

— Mit mond este a paplan a kisfiúnak?
— Gyere, most betakarítalak!

— Mit csináltatok ma az oviban?
— Csendes pihenőt.
— És milyen volt?
— A pihenő megvolt. A csendes kimaradt.

— Edd meg a répát, kincsem, attól jó lesz a szemed!
— Ezért nem hordanak a nyuszik szemüveget?

— Apa, te milyen gyerek voltál?
— Én? Mindig szót fogadtam.
— Akkor felhívhatom a nagyit, és megkérdezhetem tőle?

— Apa, honnan tudod, hogy már alszom?
— Onnan, hogy nem kérdezel semmit.
— Akkor most még nem alszom!

— Anya, nem tudok elaludni!
— Számolj bárányokat!
— Számoltam. Százhúsznál az egyik elaludt, most be kell takarnom.

— Kezet mostál vacsora előtt?
— Igen!
— Akkor miért száraz a törölköző?
— Mert nem akartam bepiszkolni!

— Dorka, gyere fürödni!
— Nem lehet, anya! Emlékszel a pulóveredre? Kimostad, és összement!

— Mit mond a gumikacsa, amikor kihúzzák a dugót a kádból?
— Hé! Ki engedte le a tengeremet?

— Nagyi, már nem bírok többet enni!
— Jaj, kincsem, hiszen alig ettél!
— Nagyi, ez már a harmadik tányér!
— Igen, de kicsik voltak a tányérok!

— Apa, te horkolsz éjjel?
— Én? Soha!
— Akkor ki az a medve, aki a hálószobátokban lakik?

— Apa, mi az a türelem?
— Majd később elmondom.

— Anya, kaphatok kiskutyát?
— Majd alszom rá egyet.
— Akkor siess, anya, már hoztam is neked párnát!

— Örülsz a kistestvérednek?
— Nagyon! Csak kár, hogy nem adtak mellé használati utasítást.

— Miért nem eszed meg a brokkolit, kisfiam?
— Mert ezek kicsi fák, anya, és én nem akarok kivágni egy egész erdőt!

— Miért kell ilyen korán lefeküdnöm?
— Mert alvás közben nősz.
— Akkor ma éjjel nőjek akkorát, hogy reggel elérjem a kekszes polcot!

— Bori, hová tűnt a süti a tányérról?
— Nem tudom, anya.
— Akkor miért csokis a szád?
— Mert a süti oda bújt el!

— Anya, ugye a nagyi a te anyukád?
— Igen, kicsim.
— És neked is mindig szól, hogy vegyél sapkát?
— Még most is.

— Mit súg reggel az ágy, amikor anya ébreszt?
— Ne hallgass rá, még öt perc!

— Ki volt ma a legügyesebb az oviban?
— Az óvó néni. Huszonhárom cipőfűzőt kötött be!

— Anya, a kistesó megint sír!
— Biztosan éhes.
— Én is éhes vagyok. Ha elkezdek sírni, nekem is jár palacsinta?

— Mit mondott a tészta, amikor beledobták a fazékba?
— Ez aztán a forró fogadtatás!

— Melyik szobában nem lehet éjjel aludni?
— A nappaliban!

— Edd meg a levest, kisfiam, mert kihűl!
— Semmi baj, anya, máris hozom neki a sálamat!

— Miért vittél létrát az iskolába?
— Mert azt mondták, hogy jövőre már felsőbe megyünk!

— Miért nem írtad meg a házi feladatot, Dani?
— Mert mi nem házban lakunk, tanító néni, hanem lakásban.

— Tanító néni, a kutya megette a házi feladatomat!
— De Bence, neked nincs is kutyád!
— Hát ezért kellett kölcsönkérnem a szomszédét.

— Miért olyan fáradt mindig a radír?
— Mert egész nap mások hibáit javítja.

— Miért bízik mindenki a vonalzóban?
— Mert ő mindig egyenes.

— Ha van öt almád, és a barátod elvesz belőle kettőt, mennyi marad?
— Öt, tanító néni.
— Hogyhogy öt?
— Mert nem adom oda!

— Melyik a kedvenc tantárgyad?
— A szünet!
— De hiszen az nem is tantárgy.
— Pedig abból vagyok a legjobb az osztályban.

A kiránduláson Peti felnéz a hegyre:
— Tanító néni, ez a hegy mindig ilyen nagy volt?
— Igen, Peti.
— Akkor jó. Már azt hittem, a lábam lett kicsi.

— Milyen volt az osztálykirándulás az állatkertben?
— Szuper! Az oroszlán még integetett is nekünk.
— Tényleg?
— Na jó, csak ásított. De nagyon kedvesen.

— Tanító néni, maga tényleg mindent tud?
— Majdnem mindent.
— Akkor megmondaná, hol van a tornazsákom?

— Mennyi három meg három?
— Döntetlen!

— Tanító néni, én nem szeretem az osztást.
— Miért nem?
— Mert akkor nekem kevesebb jut a csokiból.

— Miért nem kér soha a nulla a tortából?
— Mert neki semmi sem kell.

— Ki a felelős az osztályban?
— Az, akit éppen kihívtak felelni!

— Miért vitt Bori lakatot a témazáróra?
— Mert azt hitte, a témát be kell zárni.

— Anya, ma nagyon kitűntem az iskolában!
— Ügyes vagy! Miben?
— Bújócskában. Senki sem talált meg.

— Ki hiányzik ma?
— Én, tanító néni!
— Hogy hiányozhatnál, ha itt vagy?
— Anya mondta reggel, hogy máris nagyon hiányzom neki.

— Tanító néni, mikor lesz szünet?
— Öt perc múlva.
— Jaj, de hát az legalább egy óra!

— Mit mond a ceruza, ha tompa lesz a hegye?
— Ma nem vagyok túl éles.

— Miért nem akar a ragasztó hazamenni tanítás után?
— Mert nagyon ragaszkodik az iskolához.

— Miért nem tud a földgömb aludni?
— Mert egész éjjel csak forgolódik.

— Juli, mondj egy hosszú szót!
— Gumi!
— De hiszen az nem hosszú.
— Ha meghúzom, nagyon is az!

— Marci, miért nem válaszolsz?
— Mert anya azt mondta, hogy idegenekkel ne álljak szóba. Ez a feladat pedig még nagyon idegen nekem.

— Miért vitt Panni napszemüveget a matekórára?
— Mert a tanító néni azt mondta, hogy ma minden nagyon világos lesz.

— Mit mond a kígyó, amikor elköszön?
— Sssziasztok!

— Mit mond a kecske, ha nagyon éhes?
— Mek-mekkora éhes vagyok!

— Mit mond a kutya, ha nagyon ízlik neki a vacsora?
— Vau, de finom!

— Mitől fél a legjobban a hóember?
— A hőemelkedéstől!

— Miért nem mesél vicceket a tojás?
— Mert fél, hogy megreped a nevetéstől.

— Miért olyan jó tornász a palacsinta?
— Mert ha feldobják, mindig szaltót csinál!

— Mit mond a banán a doktor néninek?
— Nem érzem jól magam a bőrömben!

— Anya, olvasol még egy mesét?
— Kicsim, már hármat olvastam!
— Igen, de a harmadiknál te aludtál el előbb.

— Peti, miért ásod el a csokit a kertben?
— Hogy csokifa nőjön belőle!

— Kisfiam, miért állsz már tíz perce a nyitott hűtő előtt?
— Várom, hogy kialudjon benne a lámpa!

— Mit kiabál a zokni a mosógépben?
— Párom, merre vagy?

— Mit mond a szánkó, amikor felhúzzák a domb tetejére?
— Köszi a fuvart! Lefelé majd én viszlek.

— Miért nem siet soha haza a csiga?
— Mert mindig otthon van.

— Mit mond a mókus, ha nehéz feladatot kap az iskolában?
— Na, ez aztán kemény dió!

— Miért ment a zsiráf a doktorhoz?
— Mert fájt a torka. Hosszú történet…

— Mi a különbség a vonal és a vonat között?
— A vonalat te húzod, a vonat meg téged.

— Miért viszi Marci a vonalzót az ágyba?
— Hogy megmérje, milyen mélyen alszik.

— Mit mond a leves a kanálnak?
— Ne kavarj!

— Miért nem barátkozik senki a citrommal, ha rossz kedve van?
— Mert olyankor nagyon savanyú.

— Miért nem sír soha a hagyma?
— Mert helyette mindig más sír.

— Miért nem fújja ki soha az orrát a hóember?
— Mert félti a répáját.

— Mit mond a mackó, amikor tavasszal felébred?
— Jó reggelt! Mit kaptam karácsonyra?

— Mi a kenguruk kedvenc játéka?
— Az ugróiskola!

— Mit mond a hóember a napnak?
— Kérlek, ne nézz így rám, mert elolvadok!

Tipp: a vicc mesélése is ügyesség – a gyerek gyakorolja a hangsúlyt, a szünetet a csattanó előtt, és azt, hogy figyeljen a hallgatóságra. Esti mese után egy vicc a legjobb jó éjt.

Gyakori kérdések

Hány éves kortól értik a gyerekek a vicceket?

A rövid, egyszerű viccek 4–5 éves kortól működnek; a szójátékos viccekhez általában 6–7 éves kor kell, amikor a gyerek már érzi a szavak kétféle jelentését.

Kié ezek a viccek?

Mindet mi írtuk a Mesekönyvnek. Szabadon elmesélheted otthon, az óvodában és az iskolában.

Ehhez is ajánljuk

Játék a szavakkal