A szél és a nap
A szél és a nap versenyt fut egy vándor köpenyéért. Melyikük az erősebb? Kedves tanmese a szelídség erejéről, felolvasásra.
Egyszer a szél és a nap összevesztek azon, hogy melyikük az erősebb. – Én vagyok az! – fújta a szél. – Én vagyok az! – ragyogta a nap. Addig vitatkoztak, amíg a magas égen át meg nem látták, hogy lent az úton egy vándor baktat.
A vándor vastag, meleg köpenybe burkolózott, a csuklyáját is a fejére húzta. – Nézd csak – mondta a nap –, ott megy valaki. Aki előbb leveszi róla a köpenyt, az az erősebb. – Rendben – bólintott a szél. – Majd én megmutatom neked!
A szél nekifeszült, megtöltötte a mellét, és fújni kezdett. Először csak épp annyira, hogy meglibbent a köpeny széle. Aztán egyre erősebben, úgyhogy zúgott a fákon, és táncoltak a falevelek az út mentén. – Hú-hú-hú! Hú-hú-hú! – süvöltötte. – Mindjárt lefújom!
A vándor megállt. Két kézzel megfogta a köpenyét, és szorosan magához húzta. – Brr, de rossz idő kerekedett! – dünnyögte. A csuklyát mélyen a szemébe húzta, és megkötötte a köpeny madzagját.
A szél nekiveselkedett még egyszer, még erősebben. Kerekedtek a felhők, kavargott a por, rázkódtak az ágak. De minél jobban fújt, annál jobban fázott a vándor, és annál szorosabban markolta a köpenyét. Végül a szél kifulladt. – Nem megy – lihegte. – Próbáld meg te!
Erre a nap elmosolyodott. Félrehúzta az utolsó felhőt is, és csendesen, szelíden sütni kezdett. Először csak langyos fénnyel simogatta az utat. A vándor felemelte az arcát, és sóhajtott egyet. – Ejha, kitisztult az ég.
A nap egy kicsivel melegebben sütött. A madarak megint énekelni kezdtek, a virágok kinyitották a szirmukat. A vándor meglazította a köpenye madzagját, és hátratolta a csuklyát. – Milyen meleg lett – mondta.
A nap még egy kicsivel melegebben ragyogott. A vándor homlokán gyöngyözött az izzadság. Már nem bírta tovább. Lehúzta magáról a köpenyt, átvetette a karján, és beült egy hűvös fa árnyékába, hogy megpihenjen.
– Látod? – mondta a nap halkan a szélnek. – Néha a szelíd szó többre megy az erőszaknál. A szél nem felelt, csak elbújt egy felhő mögött, és csendesen elmosolyodott.
✦ Vége ✦
A szél és a nap – rövid tartalom
A szél és a nap összevesztek azon, hogy melyikük az erősebb, ezért fogadást kötöttek: aki előbb leveszi egy vándor köpenyét, az győz. A szél egyre hevesebben fújt, de a vándor csak szorosabban magához húzta a köpenyét. Erre a nap szelíden, egyre melegebben sütni kezdett, a vándor pedig meglazította, majd lehúzta a köpenyt, és leült egy fa árnyékába pihenni. Így a nap nyert, a szél pedig csendesen elbújt egy felhő mögött.
Beszélgessünk a meséről
- Miért húzta magára még szorosabban a köpenyt a vándor, amikor a szél fújt?
- Mit csinált a nap, hogy a vándor levette a köpenyét?
- Te mit szoktál csinálni, amikor nagyon meleg van, és mit, amikor fúj a szél?
A mese üzenete: A szelíd jóság többre megy, mint az erőszak.
