Ölbeli játékok

👐 Höcögtető: a gyereket a térdünkön ültetve zötyögtetjük, a „hopp, megállj”-nál óvatosan megemeljük, a végén magunkhoz öleljük.

👐 Höcögtető: a gyereket a térdünkön lovagoltatjuk, a „töpp-töpp-töpp”-nél gyorsítunk, az „ölbe huppan”-nál magunkhoz húzzuk és megöleljük.

👐 Arcsimogató ölbeli játék: mondás közben a baba arcát cirógatjuk, a „hamm”-nál az álla alatt vagy a nyakán megcsiklandozzuk.

👐 Hintáztató: a gyereket az ölünkben vagy kézen fogva előre-hátra ringatjuk, a „zsupsz”-nál óvatosan megemeljük vagy meglendítjük.

👐 Ölbeli játék: a felnőtt a térdére ülteti a kisgyereket, és a mondóka ritmusára lovagoltatja. A végén széttárja a térdét, és óvatosan „lehuppantja” a gyereket, közben végig fogja.

👐 Megfogjuk a baba kezét, és a hüvelykujjától indulva soronként megérintjük vagy megmozgatjuk egy-egy ujját. Az utolsó sornál, a kisujjnál, finoman megcsiklandozzuk a tenyerét.

👐 Ölünkbe vesszük a babát, szemtől szemben, és az orrunkat finoman összedörzsöljük az övével (ez az eszkimópuszi). A végén nevetve összebújunk.

👐 A térdünkre ültetjük a babát, szemben magunkkal, és a ritmusra lovagoltatva höcögtetjük. Az utolsó sor után kicsit szétnyitjuk a térdünket, és a babát a kezét fogva óvatosan „lepottyantjuk”.

👐 Akkor mondjuk, amikor a baba kapaszkodva vagy a két kezét fogva feláll. Bátorítjuk vele, és megdicsérjük, milyen egyenesen áll.

👐 Fogjuk a járni tanuló baba két kezét, és a mondóka ütemére lépésről lépésre vezetjük. Minden ütemre jut egy kis lépés.

👐 A babát az ölünkben vagy a karunkban tartva a ritmusra ringatjuk és táncoltatjuk. A „jobbra dől, balra dől” sornál vele együtt jobbra, majd balra billenünk. Zsuzsika helyett a gyerek nevét is mondhatjuk.

👐 Az ülni tudó gyereket egy székre vagy a térdünkre ültetjük, és a ritmusra előre-hátra lóbáljuk a lábát.

👐 Ökölbe szorítjuk a kezünket, és a ritmusra egymáshoz ütögetjük őket, mintha diót törnénk. A nagyobb baba utánozza, a kicsiknek mi koccintjuk össze az öklüket.

👐 Ébredéskor mondjuk: az alvó babát simogatjuk, és gyengéden nyújtóztatjuk a karját, lábát. Az utolsó sornál a kezét fogva felültetjük.

👐 A gyerek a térdünkön ül, mi pedig lépésenként emeljük a sarkunkat, így lesz egyre magasabb a domb. A „hopp”-nál fent megállunk, aztán kinyújtjuk a lábunkat, és a gyerek lecsúszik rajta, mint egy szánkó.

👐 A babát a hónaljánál fogva lassan a magasba emeljük, aztán óvatosan leengedjük. Egyszer körbefordulunk vele, a végén magunkhoz öleljük és megpuszilgatjuk.

👐 A gyerek hátán vagy pocakján finoman gyúrunk, majd tenyérrel végigsimítunk rajta, mintha nyújtanánk és lekvárt kennénk. A „feltekerem”-nél görgető mozdulatot teszünk, a „ham”-nál játékosan megpuszilgatjuk.

👐 A gyerek szemben ül az ölünkben, fogjuk a kezét, és a mondóka ütemére jobbra-balra ringatjuk. A „huppsz”-ra finoman megemeljük, aztán magunkhoz öleljük, mintha partot ért volna.

👐 Az ujjunkkal sorban, gyengéden megérintjük a baba homlokát, a szemét, az orrát, a száját és az állát. Az utolsó sornál megcsiklandozzuk a nyakát.